Színek a lakberendezésben
On 2020.04.30. by DeaLunaeA színek kiválasztása a legnehezebb feladat, vagy épp a legizgalmasabb játék is lehet a lakberendezésben. A kulcs, hogy tisztában legyünk a szabályaival.
Mivel egészítsük ki a választott színt? Na és egy harmadik? Összesen hány színt lehet használni egy enteriőrben? Nem csak ezekre a kérdésekre ad választ a bejegyzés, hanem azt is megtudjuk, hogy hogyan kombináljuk a színeket a kívánt hatás eléréséhez. Mivel emelünk ki, hogyan teremtünk kontrasztot, vagy épp teljesen nyugodt enteriőrt. Milyen színekkel kapcsolatos szabályok jellemzik az egyes lakberendezési stílusokat? Egyszóval: hogyan válasszuk ki az otthonunk színeit!
A színkör
A színkör lényege, hogy felépítésének köszönhetően a színek egymással való kapcsolatát ábrázolja, méghozzá sok, különböző módon. Ha tudjuk használni.
Az elsődleges színek az alapszínek. Ezekből keverjük ki a többi színt. Az alapszínek a citromsárga, a kék és a piros. Ezek a színek karakteresek. Drámai hatást tudunk velük elérni, impulzívak, erősek. Használatuk során kontrasztot tudunk velük teremteni, és ki tudjuk hangsúlyozni általuk azt, amit szeretnénk.
A másodlagos színek azok, amelyeket az elsődleges színekből keverünk ki. Ezek a zöld, a narancssárga és az ibolyaszín. A harmadlagos színek pedig azok, amelyeket egy elsődleges és egy másodlagos színből kevernek ki. Pontosabban egy elsődleges színből, és annak szomszédjából.
A színkör egyik oldala a meleg színekből, a másik fele pedig a hideg színekből áll. Emellett a színek úgy vannak elhelyezve a skálán, hogy egymással összevetett helyzetükből is információhoz jussunk. Lássuk, hogyan.
Komplementer színek
Az egyik módja annak, hogy egy második karakteres színt válasszunk, vagy két színt összehangoljunk a komplemenenter szín használata. A színkörön egymással szemben helyezkednek el az egymást kiegészítő színek, azaz a komplementer párok. Dönthetünk úgy, hogy ementén a két szín mentén rendezzük be az enteriőrt, de egy semleges, fehér színű térben is használhatjuk ezeket a színeket. Ha két szín mellett döntünk, akkor az egyik legyen csupán kiegészítőszín, mely kisebb arányban van jelen a térben. Néhány apró, de a színe által hangsúlyossá váló kiegészítő lehet a második szín. Például a díszpárnák, sötétítőfüggönyök, a szőnyeg, apróbb tárgyak.
Fő szín és másodlagos színek választása
Osztott kompelmenter
Ha több másodlagos színt szeretnénk, akkor az osztott komplementer módszert is alkalmazhatjuk. Ekkor a választott fő színnel szemben található szín, azaz a komplementer szomszédjait választjuk. Ugyanis a színkörön az egymás mellett található színek egymás árnyalatai, harmonizálnak egymással. Így ezzel a módszerrel hasonló hatást érhetünk el, mint két komplementer szín használatával, de annyi lesz a különbség, hogy lágyabb, finomabb lesz az összhatás. Ez a módszer csak akkor működik, ha mindhárom színt használjuk. Ha csak a komplementer szín egyik szomszédját választjuk ki, akkor nem érjük el a kívént összhatást, a színek nem fognak jól mutatni együtt. A három szín ebben az esetben ugyanis együtt teremt harmóniát.
Háromszög
A színkörön rajzolt háromszög, azaz hármas színhangzat használatakor úgy választjuk ki a színeket, hogy az osztott komplementerrel szemben három karakteres, domináns színt kapjunk. A színkörön ugyanis képzeletben egy egyenlő oldalú háromszöget kell megrajzolnunk, és a csúcsainál található színek adják azt a hármast, amelyek kellemesen mutatnak egymás mellett. Ehhez a variációhoz nagy bátorság kell, és érdemes egy negyedik, semleges színnel enyhíteni az összhatáson.
Analóg színek
Az analóg színek az egymással harmonizáló színek, melyek egymás mellett vannak a színskálán. Ahogy az osztott komplementert használjuk, hogy lágyítsuk az enetriőr látványát, úgy dönthetünk amellett is, hogy kizárólag egymással harmonizáló színeket választunk, melyek részben egymás árnyalatai. Ebben az esetben tényleg teljesen lágy, visszafogott hatást érünk el. A színek között nem lesz kontraszt. Így nem jelenik meg a vibráló feszültség. Helyette teljes nyugalmat sugároz majd az otthonunk. Hiszen a komplementer színpárok mindig egy meleg és egy hideg színből állnak, így dinamizmussal, drámaisággal, egyhe kontraszttal frissítik fel a teret.
A drámai hangsúlyokkal szemben tehát dönthetünk a finom harmónia mellett is. Ilyenkor választjuk az analóg színeket a színkörről. Tehát 2-4 kizárólag egymás mellett lévő színből építjük fel ilyenkor az enteriőrt.
A legfontosabb szabály az, hogy a színek, akármennyit is választunk, egymás közvetlen szomszédai legyenek. Ekkor az összhatás valami ilyesmi lesz:
Párosítás semleges színekkel
A semleges színek a fehér, a bézs, és a szürke. A fehér és a szürke hőmérséklet szempontjából is semleges, a bézs enyhén meleg szín. Mindhárman nagyon jó háttérszénkínt szolgálhatnak egy drámaibb, a színkörön elsődleges (piros, sárga, kék) szín, annak árnyalatai, vagy egy komplementer pár mellett is.
Napjainkban nagyon divatos egy feltünőbb, drámaibb szín elhelyezése a semleges térben. Például ilyenek a szürke-rózsaszín helyiségek, a szürke és a citromsárga duója, Vagy éppen a fehér-türkíz színpárosítás.
A színek arányai: A 60-30-10-es szabály
Ha három fő színben gondolkodunk, akkor felmerülhet a kérdés, hogy azok egyenlő mértékben legyenek-e jelen a térben, vagy esetleg érdemes eltoltni az arányokat? A választ megadja a 60-30-10-es szabály!
A helyiség legnagyobb részében, annak körülbelül a 60%-ában a domináns szín uralkodik. Ez az a szín, ami a falra kerül, esetleg a plafonra vagy a padlóra is. A legjobb döntés ilyenkor, ha a választott domináns szín világos. A legtöbbször a fehéret vagy a bézst, esetleg a második kiegészítő szín világos, kevésbé telített, halvány árnyalata.
A kiegészítő szín 30%-ban van jelen a helyiségben. Ennek a színnek a bútorokon, a textileken is érdemes megjelennie. A bátrabbak választhatnak élénkebb, vagy drámaibb, telítettebb színt. A színhármas választását a háromszög vagy az osztott komplementer szabályait követve választhatjuk ki. Esetleg dönthetünk az egy semleges szín+ egy komplementer pár, esetleg az egy semleges szín + egy halványabb meleg/hideg szín, és egy telítettebb, ellentétes hőmérsékletű szín variáció mellett is.
A harmadik szín, a második kiegészítő szín csak 10%-ban van jelen. Érdemes úgy kialakítani a hármas színválasztási stratégiánkat, hogy a harmadik szín feltűnőbb legyen, mivel csak 10%-ban van jelen, ezért egy kis kontrasztot alkotva emelkedjen ki a térből.
Monokróm helyiségek
A színkört vertikálisan is használhatjuk, egy amolyan pizzaszeletként. Az egymás alatt elhelyezkedő színek ugyanis egymás árnyalatai. A legtelítettebb színtől kezdve a fehér fokozatos hozzákeverésével világosítjuk és tompítjuk az adott színt. Általában így szokták berendezni a monokróm helyiségeket. Hiszen a színek telítettségével is lehet játszani. A sötétebb, teltebb színekkel hangsúlyozhatunk, fókuszpontokat alakíthatunk ki.
Színek a lakberendezésben: hogyan használjuk őket?
A színek kiválasztásakor tehát vegyük számításba, hogy mit szeretnénk elérni velük. Milyen összhatásra vágyunk? Milyen helyiséget szeretnénk berendezni? Drámai kontrasztokat, üde harmóniát, egy kis vibrálással, esetleg egy teljesen harmónikus, puha és kellemes teret?
A színek összefüggenek az általunk választott stílussal is. Az indusztriális stílus például nem csak hogy szereti a kontrasztokat, de gyakran használja a feketét, mellyel nagyon jól lehet kiemelni, hangsúlyozni, adott esetben pedig nyersebbé teszi a teret. A shabby stílus és társai, a rózsaszín puha álom megtestesítői, melyektől távol állnak a kontrasztok és a vibráló energikusság. A finom rózsaszín, a fehér, esetleg világoskék és a halványszürke árnyalatait szeretik. A kortárs modern, vagy contemporary stílus pedig olyannyira hajlik a drámára, hogy kifejezetten szereti a pop-art által előnyben részesített elsődleges színeket.
A hideg és a meleg színek
A hideg és a meleg színeket mindenki ismeri. A színkör egyik oldala a meleg, a másik a hideg színeket tartalmazza. Persze a szín hőmérséklete a telítettségétől is függhet. A hideg és a meleg színekkel kapcsolatban egy fontos szabály, hogy figyeljünk oda arra, hogy egy térben ne használjunk kizáról hideg vagy meleg hőmérsékletű színeket, mert a látvány végül nem olyan lesz, amilyet szerettünk volna, rossz kisugárzása lesz a helyiségnek.
A meleg tereket is kell egy kis hideg színnel kompenzálni, képzeljük csak magunk elé a klasszikus mediterrán terrakotta színű világot, ahol nagyon jól mutatnak a fekete kovácsoltvas kiegészítők. Persze, hiszen ellensúlyozzák az intenzív, meleg színeket. Ugyanez a helyzet a hideg árnyalatokkal is, lágyítani kell rajtuk. Éppen ezért van a színkör, és annak szabályai, hiszen bárhogy is forgatjuk a kis szerencsekereket, több szín kombinálásánál végül mindig hideg és meleg színek is jelen vannak a végeredményben, ha követtük a szabályokat. Ez sem véletlen.
Persze nem kötelező fele-fele arányban használni a hideg és a meleg színeket, a lényeg, hogy kerüljük a kizárólagosságot.
Kontraszt, kiemelés
Amikor berendezünk egy enteriőrt, érdemes előre eldönteni, hogy hova szeretnénk terelni a tekintetet. Ezeket a helyeket hangsúlyozzuk. Ez fontos szabály a lakberendezésben, hiszen nem lehet egy tér teljesen egysíkú, valamilyen bútorcsoportnak, kiegészítőnek ki kell emelkednie, ezáltal nyer esztétikai szempontból értelmet a többi tárgy jelenléte is.
A hangsúlyt általában az élénkebb színekkel, telítettebb árnyalatokkal, vagy a mély feketével tudunk teremteni. Egy fókuszpont jön létre, azáltal, hogy az adott tárgy, tárgycsoport színe eltőr a közegtől. Persze ilyenkor figyelembe kell venni a többi színt is, és a színek egymáshoz való viszonyát.
A hangsúly céljából drámaian telített színre is igaz, hogy legyen kapcsolata a térben az adott színű bútornak, kiegészítőnek másokkal is. Például ez a fekete étkezőbútor úgy az igazi, hogy a felette lévő lámpa színével kiegészül. Ha nem lenne ott a lámpa, szükség lenne egy kisebb bútordarabra vagy dekortárgyra, amely fekete színű, vagy mintájú.
A színek kiválasztásását át kell gondolni, hiszen a színek, fények, árnyalatok határozzák meg a tér hangulatát, és a stílusára is kihatnak. A színkör használatával azonban varázsolni tudunk!
Vélemény, hozzászólás?